Pdf Összefűzése Program
3. MELY TÁRSADALMI RÉTEG TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT? 4. MIBEN TEKINTHETTE PÉLDAKÉPÉNEK ODÜSSZEUSZT AZ ÚJ FÖLDMŰVES RÉTEG? III. Az embereszmény megváltozása az eposzokban 1. Az Akhilleusz-típusú hős - Az Akhilleusz típusú hős még a gyarmatosítás és földfoglalás előtti hőseszményt tükrözi. - Akhilleusz félisten (Thétisz nimfa és Péleusz király gyermeke) - Hírneves hős: a hőst nem érdekli más, csak saját becsülete, hirneve. Ezt érzi megsértve, mikor Agamemnón elveszi tőle rabszolganőjét és ezért nem harcol sokáig. - Akhilleuszt az érzelmei vezetik, és nem a józan esze. Az Iliász így kezdődik: " Haragot, istennő, zengd péleidész Akhilleuszét ", s valóban A. érzelmei befolyásolják végig az eseményeket. Patroklosz halálhírére Agamemnón ellen irányuló haragja a trójai sereget vesz célba, ezért kezd végre harcolni. Majd a mű végén megalázza ellenfele, Hektór holttestét, holott a haldokló utolsó kívánságában kérte, ne tegye ezt. 2. Az Odüsszeusz-típusú hős - Odüsszeusz nem volt "nemesi", isteni származású, nem dicsekedhetett nagy hírnévvel.
Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat. A mézet balzsamozásra is használták. Arisztobolosz túlélte az egyiptomi harcokat, de amikor sikerrel eltelve hazatért, útközben méreggel megölték. Holttestét mézbe ágyazva szállították haza Judeába. Heródes király a feleségét, Mariannát halála után hét évig mézes teknőben tartotta, hogy megőrizze szépségét. Az arab világ a mézet kiváló orvosságnak ismerte el. A világutazó Ibn Battuta a mézbornak és egy tengeri halnak potencianövelő hatását tapasztalta. Ezt a táplálékot fogyasztva négy hites feleségét és egy-egy ágyasát 18 hónapon át naponta rendkívüli élményben részesítette. Kínai írások is bizonyítják a méz gyógyító hatását. Az ókori görögök sokat foglalkoztak a méhekkel és a méhészeti termékekkel. Homérosz vakságát a kortársai méhszúrásnak tulajdonították. Az Iliász és Odüsszeia eposzokban a mézet az istenek ajándékának tartották.
2. A homéroszi kérdés: - A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék. - Homérosz (és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója. 1. MI AZ EPOSZ? 2. EMLÍTS NÉPI ÉSMŰEPOSZOKAT, MI A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK? II. A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig 1. Az Iliász tisztán mitologikus világképe: - Az Iliászt Kr. e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat.
Az Odüsszeia embereszménye · Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól. · Egy új történelmi korszak kezdetén született meg az Odüsszeia. Odüsszeusz megfelel az akkori athéni polgár képének: Tiszteli és betartja a törvényeket, jogállapotot teremt a káoszból, bölcs és leleményes, nem egyszer menti meg harcra vágyó társait tudásával. Harca képes, ha kell, de ezt nem szívesen teszi. A polgár erényei kerülnek előtérbe: dolgozni is tud, és akkor rendben él, és emberi, mert vannak hibái, de legyőzi azokat. · Odüsszeusz: kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudatos megismerésének a vágya, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása. · A kérők testesítik meg az Iliász harcos vezéreit, hiszen ők is barbárok, nemesek, mértéktelenek, és nem tisztelik az isteni törvényeket. · Itt a hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép. · Tudatosan, megfontoltan, felelősséggel kell cselekedni.