Fast Fashion Márkák
Magyarország idén először csatlakozott a nemzetközi kampányhoz, a magyar csapat programokkal készül a Fashion Revolution Hétre (2017. április 24. és 30. között). A Fashion Revolution elsődleges célja, hogy a divatipar átláthatóságát növelje. Jelenleg maguk a cégek sem mindig tudják, honnan érkezett az alapanyag vagy ki készítette a termékeket, hát még a vásárlók. A piacot uraló mainstream márkák többsége nem átlátható – miért? A divat elveszítette az értékét, a fast fashion márkákat csak a profit érdekli, semmi más. A fast fashion márkák az alapvető ösztöneinkre – valamilyen csoporthoz tartozás vagy nem tartozás – hatnak, de vannak, akikre sokkal jobban. Magyarországon a tudatos fogyasztók számára legtöbbször nincs alternatíva. Itthon nem megoldás a fast fashion márkák bojkottálása, de van, amire oda tudunk figyelni. Forrás: Mészáros Virág Biztos tudjátok, mennyibe kerül a kedvenc pólótok? Többe, mint gondolnátok! Bármikor is hagyta el a szátokat utoljára az a mondat, hogy nincs egy göncötök sem – tévedtetek: négyszer annyi ruha lóg a gardróbotokban, mint amennyi anno édesanyátok szekrényében volt.
Milyen vannak?
Tény, hogy az anyaghasználat és az elkészítés valamivel színvonalasabbak, mint amit a fast fashion márkáktól kapunk, de az ár nagy részét a márka és a marketing teszi ki, nem pedig a minőségbéli különbség. A designer márkák óriási pénzeket költenek arra, hogy elhitessék az emberekkel, hogy megéri túlfizetni a termékeikért.
A 12 listázott szupercég 2008 óta tartja magát a top 20-ban. A stabil nyertesek közé nem véletlenül tartoznak régen bevezetett luxus-, sport- és fast fashion-márkákat birtokló cégek: sikerük mutatja, hogy a fenntartható üzleti modellek kulcsa ma ebben az iparágban egyfelől az értő márkabefektetés, másfelől pedig a működési hatékonyság – áll a jelentésben. Míg a működés hatékonysága például a Zara csodafegyvere, addig a Gucci és a Balenciaga márkákat tulajdonló francia Kering, valamint a Nike az ügyes márkaépítésben jeleskedik. Az elemzésből az is kiderült, hogy az iparági polarizáció másban is megnyilvánul: a felső kategóriás márkák és az értékre koncentráló szereplők (magyarán azok a cégek, amelyek az áraikkal különböztetik meg magukat) virágoznak, míg a cégek derékhada egyre inkább présbe kerül. Ezért lehetséges, hogy a H&M-hez hasonló cégek olyan luxusgyárakkal osztoznak a lista legjobb helyein, mint az LVMH vagy a Richemont. Ez a trend is tartósnak látszik. Mindemellett nemcsak ezek a cégek képesek pénztermelésre az iparágban.
- Ezért nem érdemes fast fashion, vagy designer ruhákat vásárolni
- Parker tollak, Írószerek):
- Fast fashion márkák reviews
Ennek eredményeként még nem sokan szálltak szembe a fast-fashion kiskereskedőkkel, mivel az Egyesült Államokban meg lehet úszni az efféle ügyeket. Az USA-val ellentétben az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Franciaországban azért vannak olyan törvények, amelyek segítségével számon lehet kérni a fast-fashion márkákat a lopásokért, de ennek ellenére a Debenhams mégis megúszta, mikor lekoppintotta a Lanvin 2013-as őszi-téli kollekciójának egyik virágos ruháját. Ahogy a Mangónak is megtetszettek a Gucci 2015-ös őszi-téli szezonra szánt ruhái és a Nasty Gal is lemásolta a Saint Laurent ház fémszegecsekkel kirakott platformszandálját a nyáron. A Debenhams tervezőinek a virágos Lanvin ruha nyerte el a tetszését. Tumblr A nagy divatházak egy jó darabig nem foglalkoztak az olyan márkákkal, mint a Zara vagy a Debenhams mondván, hogy a két vevőkörnek egyáltalán nincsen köze egymáshoz. És ez az érv sokáig meg is állta a helyét. Azonban fejlődtek a fogyasztók vásárlási szokásai és ez a nézőpont egyre inkább értelmét vesztette.