Pdf Összefűzése Program
2-3 millió éve az akkori felszínre ömlött a bazaltláva, amely a megszilárdulása után megvédte alatta lévő puhább kőzeteket a szél és a víz pusztító hatásától. Így 120-160 méter vastag puhább kőzet pusztult el a vulkáni kúpok környezetéből. Mivel az eredeti, a vulkán kitörése előtti felszín magasságáról tanúskodnak, ezért tanúhegyeknek szokták nevezni ezeket a minden oldalról hasonló alakú kiemelkedéseket. Híresek a Badacsony és a Szent-György-hegy bazaltorgonái, a hegyek déli lábán (a hegy szoknyáján) szőlőültetvények és présházak teszik változatossá a táj arculatát. A Szent György-hegy, jobbra a Tóti-hegy és a Gulács (fotó: Arday I. ) A Tihanyi-félszigeten is találkozunk a vulkáni tevékenység nyomaival. A vulkáni utóműködéssel ásványi anyagokban gazdag forróvíz gejzírkúpokat (pl. Aranyház) hozott létre. A Móri-ároktól keletre a Vértes-Velencei-hegyvidék, azaz a Vértes és a Velencei-hegység emelkedik ki. A Vértest is mészkő és dolomit alkotja, de a hegység peremén bauxitot és barnakőszenet bányásztak.
A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, a Tapolcai-medencében található. Legmagasabb pontja 415 méter, a hegy lapos tetejéről nagyszerű kilátás nyílik, többek között a környék többi tanúhegyére is. A hegy kiemelt látványosságát képezik az oldalán található bazaltoszlopok, bazaltorgonák. 3-4 millió évvel ezelőtt, a Pannon-tenger elvonulása idején, a terület jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A jellegzetes oszlopok bazaltfolyás következtében alakultak ki. A hegy északi oldalán, az uralkodó széljárás miatt hangsúlyosabb a bazaltoszlopok elválása. A legszebb képződmények ezen a részen figyelhetők meg. A Szent György-hegy a Badacsonyi borvidék része. A hegy lábánál a talaj kiváló a borszőlő termesztéséhez. A terület szubmediterrán jellegére alapvető hatással van a Balaton közelsége. Nevezetességei közé tartoznak a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok, melyek orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A Sárkány-lik vagy más néven Sárkány-barlang egy érdekes geológiai képződmény.
Az, hogy a Fekete-hegyen termelt szőlőből készül. A furmint nem egy mindennapi szőlőfajta. A filoxéria járványt ugyan nem élte túl, de a globális felmelegedést igen, sőt sokkal jobban viseli, mint a többi fajta. A furmint a nagy meleg ellenére meg tudja tartani a savakat. A fajtára jellemző még az is, hogy teljes mértékben meghatározza jellegét a táj, melyen termelik. Ezért lesz más és más a tokaji, a somlói és a Balaton-felvidéki furmint. A Fekete-hegy az, ami különösen meghatározó a szőlő életében. A hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegye, mintegy 448 méteres magasságával még Badacsonynál is nagyobb. 4-7 millió éve keletkezett vulkanikus hegy, kőzete bazalt, a bazanit és a bazalt tufa. Pontosan ez adja a köveskáli furmint jellegzetességét, a vulkanikus talaj és a benne fellelhető olivin- és pinellkristályok. Ez a fajta ugyanis mindent magába szív, amit a környezete nyújt számára: a napfényt, a meleget és természetesen a féldrágakövek ásványi anyagait is.
A csoportokon belül időszakokat, az időszakokon belül korokat s a korokon belül korszakokat (emeleteket) különböztetünk meg. A pannóniai vagy pontusi korszak a földtörténeti újkor pliocén időszakának alsó emelete, míg a levantei korszak a pliocén felső emelete. A pannóniai korszak 10 millió évvel ezelőtt volt, míg a levantei korszak 2- 3 millió éve. 2 A triász időszak a földtörténeti középkor legalsó szakasza, felette van a jura s efelett a kréta időszak. 3 Harmadidő (népiesen "harmadkor") a földtörténeti újkor alsó szakasza, melyet a következő időszakokra szokás felosztani: a legfiatalabb a pliocén (lásd feljebb), utána következik a miocén, oligocén és eocén. 4 Mediterránnak hívjuk a miocén középső emeleteit. 5 Konglomerát: az olyan törmelékkőzet, mely erősen kopott, gömbölyűre súrlódott nagyobb kavicsokból, görgetegekből áll össze. A törmelékek erős kopottsága, gömbölyödöttsége különbözteti meg a breciától, nagyságuk pedig a homokkőtől. A törmelékek nagysága nagyon változó, az egyik K. -ban alig mogyoró nagyságúak, a másikban méternyi átmérőjűek lehetnek.
A Velencei-hegység - a legidősebb tájegység A Velencei-hegység kőzetanyagának kialakulása a földtörténeti óidőbe nyúlik vissza. Az óidei, hatalmas hegység maradványa az a kristályos gránittömb, amelyet magában rejt a vidék. Ez az anyag több helyen is ott húzódik hazánkban, mélyen a föld alatt, de csak a Velencei-hegységben került a felszínre. A terület később rögökre töredezett, felszínét a külső erők alaposan lepusztították. A Velencei-hegység A röghegységek A Dunántúli-középhegység nagy része a középidőben jött létre, üledékes mészkőből állnak, és az évmilliók során, törésvonalak mentén rögökre töredeztek. Ilyen üledékes röghegység a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység. Többféle ásványkincset rejtenek magukban ezek a hegyek, melynek kitermelése már régóta tart. A mélyben nagy mennyiségű bauxit halmozódott fel, amely az alumínium előállításához nélkülözhetetlen, valamint több helyen találunk barnakőszén-bányát, mely fontos energiahordozó. Rét a Bakonyban A Visegrádi-hegység A Visegrádi-hegység különbözik a vidék többi hegységétől.
Most a technológiai fejlesztéseken a sor, megfelelő adottságú feldolgozó pincét kell kialakítani – jóval több alapanyag jön be, mint eddig, 18 hektárnyi szőlőt dolgoznak fel az idei évben. Több mint 50 ezer palack bor fog készülni ebből, és ez a szám nő, ahogy az új dűlők is termőre fordulnak.
Lóczy Lajos geológus figyelmét, mivel az erős feláramlási területeken a szőlő kipusztult. A leásott gödrökben talajvíz vagy magas talajvízállás esetén a tócsák vize a feltörő szén-dioxid gáz következtében erősen bugyborékolt. A balatonfüredi szén-dioxid feláramlás eredetéről még ma is megoszlik a tudósok véleménye. Legvalószínűbb, hogy ugyanannak a vulkáni utóműködésnek az eredménye, amely létrehozta a gejzirit kúpokat a Tihanyi félszigeten. A szénsavas források a Balaton felvidék nyílt karsztos, mészkő területein beszivárgó, a felszín alatt a kőzet repedésrendszerein a Balaton felé nagyon lassan szivárgó felszín alatti vízből nyerik hozamuk nagy részét. A forrásokat a Balaton felvidék jellegzetes kőzete, a rossz vízvezető képességű többszáz millió éves vöröshomokkő kényszeríti a felszínre. A szénsavas gyógyforrások védelmét szolgáló védőterület meghatározását, valamint a biztonságba helyezési tervet a Balatonfüredi Önkormányzat megbízásából a SMARAGD-GSH Kft. készítette el a 123/1997 (VII.