Pdf Összefűzése Program
(Hozzáférés: 2011. december 22. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. ) ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora ↑ Parádsasvár Helységnévtár ↑ a b Az üveg varázslata (magyar nyelven). Art Glass Parád Kft.. [2018. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8. )
Ajánlatkérés és foglalás A Mátra büszkesége Az Ybl Miklós tervezte kastély volt már főúri rezidencia, gyerektábor és lepusztult, elhagyatott rom is. De feltámadt, és 1996 óta szállodaként üzemel. A magyarok Kárpát-medencei letelepedése után, hatalmas földterületek jutottak egy-egy, arra érdemes család birtokába. A Kápolna és Parádsasvár közötti föld először az Aba-nemzetségből származó Debrőieké volt, de az évszázadok során több nemesi család is magáénak tudhatta az uradalmat: a Grassalkovichok, az Orczyk és a Rákócziak is éltek ezen a helyen hosszabb-rövidebb ideig. Történetünk szereplője, a kastély csak az 1800-as évek végén épült fel, de már előtte fontos szerep jutott a többhektáros Debrői-birtoknak. Abból a forrásból, amelyet, a teheneiket itt legeltető pásztorok fedeztek fel, különleges víz tört elő. A szénsavas, alkálhidrogén-karbonátos, emésztést segítő, étvágygerjesztő hatású, ma Parádi vízként palackozott természeti kincs értékeit kihasználandó először fürdőházakat, illetve kádfürdőket építettek itt, Károlyi György gróf ezekkel együtt vásárolta meg a területet 1846-ban.