Pdf Összefűzése Program
Végre szabad, és azt csinálja, amihez kedve van. Sokak példaképe az olimpiai bajnok úszónő, aki valaha tíz edzőt fogyasztott el. Most már sportmenedzser, és élete első ügyfele világbajnok lett. Lassan egy éve civil életet él. Bejött a sportmenedzserkedés? Úgy érzem, kezdek beletanulni, de inkább menedzsmentnek mondanám, mint menedzsernek. Nem arra hajtunk, hogy valakiből minél több pénzt kisajtoljunk, hanem a brandépítés a cél. Felemelő érzés, hogy csupán három és fél hónapja foglalkozom például Szatmári Andris vívóval, aki most világbajnok lett. Hálás vagyok, hogy minket választott, hatalmas eredményt ért el. Ilyen jó orra van, mindjárt egy ekkora tehetséget talált? Nem én találtam rá, hanem ő rám. Az édesapjával besétáltak az irodába, amikor megtudták, hogy sportmenedzsmenttel fogok foglalkozni. Az első beszélgetés alatt egymásra hangolódtunk. Rögtön éreztem, hogy az én emberem. Pontosan mit csinál a cégnél? A napom nagy részét a cég vezetőjével töltöm, vele megyek mindenhová, mondhatni egyfajta személyi asszisztensként működöm.
Segít és személyes környezetbe emel olyan megugorhatatlannak tűnő feladatokat, melyek visszetkintve mind téglái voltak a siker falának... az olimpiai aranynak. Tapasztalatot átadni, azt befogadni, és megértve kicsit talán tapasztaltabbnak lenni - ez az előadásának lényege. Itt a példa, lehet győzelemre segíteni a sportoló gyermekünket!
Beálltam a ranglétra aljára, és megtaláltam azt a rést a sziklában, vagyis a civil életben, ahová kapaszkodni tudtam. Az országban még nem nagyon működik a sportmenedzseri hivatás. Bekapcsolódtam egy cégbe, ami olyan sztárokat menedzsel, mint Liptai Claudia vagy Hajós András, és támogatást kaptam, hogy a sport vonalat képviseljem. Vajon miért? Ha mélyebben belegondol az ember, könnyen megérthető. Mit tud egy sportoló? Én például a leggyorsabban úszom le a világon a 10 kilométeres távot. Na, hát ebből nem veszek kenyeret, nem tudok megélni a tudásomból a hétköznapokban. Vagy vegyünk például egy vízilabdázót, akinek eddig nem kellett tudnia, hogyan kell kitölteni egy hivatali formanyomtatványt és az hogyan jut el A-ból B-be. Nem irodai munkás. Máshoz ért. Nehéz elfogadni, hogy van valami, amiben te vagy a legjobb, most meg egy megbeszélésen maximum gratulálnak, de nem több. Ez már egy másik élethelyzet. Eltűnik a dicsőség, el kell tudni fogadni, hogy tanulni kell, még ha olimpiai bajnok is az ember.
Figyelem, ahogy az általa képviselt sztár ügyfelekkel hogyan dolgozik, szokom a miliőt, még ha én a sportvonalon tevékenykedem is. Mindenre megtanít. Biztos sokan látták az Ördög Pradát visel című filmet. Na olyan a munkám, mint Anne Hathawey-nek azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a TMC Group tulajdonosa a legkevésbé sem hasonlít Mery Streepre. Mindenben segít engem, rengeteget tanulhatok tőle, én pedig igyekszem is folyamatosan fejlődni. Ez azért éles váltás az uszodai élethez képest. Egyet biztosan tudtam. Nem szerettem volna úszóedző lenni, és napi nyolc órában azért hajszolni a gyerekeket, hogy a világ legjobb úszói legyenek. Örömmel megtanítom őket úszni, többet viszont nem vállalok. A visszavonult sportolók kilencven százaléka beleragad a korábbi életébe. Meg is értem, hiszen egy valós tudás, amiben ők kiválóan teljesítettek, ehhez értenek. Nem könnyű váltani. Ennyire nehéz új alapokra helyezni a karrierjüket? Elképesztően, de én erre nem vagyok jó példa, mert nekem úgy érzem, sikerült.
Csak akkor szürkék a hétköznapok, ha lusták vagyunk kifesteni! Az olimpiai arany egy dolgot adott az életemben. Már elhiszem, hogy bármire képes vagyok. Az emberekből ez a hit hiányzik leginkább. Azt gondolom, hogy a célok által válunk emberré és éljük valóságosan az életünket. Anélkül csak létezünk és lassan elmúlunk. Nem fejlődünk, és nem tudjuk, mire vagyunk képesek. Egy egyszerű vidéki családból származó, nem kiemelkedően tehetséges ember – akiben szinte senki sem bízott – feljutott a világ tetejére. Ez vagyok én. Ma már tudom, hogy a siker mivel jár: lemondással, alázattal és szorgalommal. Nem kell más, mint akarat és szív.