Pdf Összefűzése Program
A Kantar CZ ügynökség a közszolgálati Cseh Televízió számára készített országos felmérést, melyből az derült ki, hogy ha június elején tartották volna a képviselőházi választást Csehországban, akkor a 200 tagú parlamenti alsóházba összesen hat párt és választási koalíció került volna be. A felmérés szerint az élén a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek pártja alkotta választási koalíció áll 26 százalékos eredménnyel. A második helyen a három jobboldali párt alkotta Spolu – magyarul Együtt – választási koalíció végezne 21, 5 százalékkal. Ezt a szövetséget az ODS, a TOP 09, és a KDU-ČSL triója alkotja. Andrej Babiš kormányfő ANO mozgalma jelenleg a harmadik helyen áll. A mozgalomra a megkérdezettek 20 százaléka voksolna. A bevándorlás ellenes Közvetlen Demokrácia Pártja, az SPD 10 százalékkal a negyedik, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja 5, 5 százalékkal az ötödik, míg a korrupcióellenes programmal kampányoló Prísaha – magyarul Eskü – mozgalom öt százalékkal hatodikként kerülne be a képviselőházba.
Egy nappal később, december 8-án a német szövetségi törvényhozás, a Bundestag ülésén megválasztották Németország új kancellárját. A szeptember 26-i parlamenti választáson győztes szociáldemokraták (SPD) politikusa, Olaf Scholz 395 voksot kapott 303 ellenében a 707 szavazatból. Minimálisan 369-re volt szüksége ahhoz, hogy Európa vezető gazdasági hatalmának első embere lehessen. Az ülés kezdetén vastaps búcsúztatta a távozó kancellárt, a tizenhat évvel a poszton szinte rekordernek tekinthető kereszténydemokrata (CDU) Angela Merkelt, csak a szélsőjobboldali AfD politikusai nem álltak fel a tiszteletére. Tisztségéből fakadó utolsó feladatként aznap délután háromkor átadta hivatalát Olaf Scholznak. Csehország A jobboldali hárompárti Spolu-koalíció nyerte Csehországban a képviselői választást októberben. A szavazatok több mint 99 százalékát összegző Cseh Statisztikai Hivatal közlése szerint a Spolu a szavazatok 27, 62 százalékát szerezte meg. Második helyen az eddig kormányzó ANO végzett a szavazatok 27, 28 százalékával.
2021. május 04., kedd Európai ügyek Aláírta a cseh választási törvény módosítását Milos Zeman államfő. A október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választás már ennek alapján fog lezajlani – közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő kedden Prágában. A választási törvény módosítására azért volt szükség, mert február elején az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a jogszabály azon részét, amely indoklása szerint sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét. A testület helyet adott annak a kifogásnak, hogy az érvényes választási törvény túl nagy előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező, a választáson sikeres pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek. Az új módosítás lényege, hogy megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok. Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor öt százaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak.
Lépésről lépésre segíti a bankszektor a zöldülés folyamatát Napjaink gazdaságában egyre inkább megkerülhetetlenné válik az ESG célkitűzések figyelembevétele. Az Európai Unió jogalkotása, az ENSZ közelmúltban lezárult COP26 konferenciáján kialakított célkitűzéseket is figyelembe véve, sürgető feladatok elé állítják a piaci szereplőket a gazdaság valamennyi ágazatában. A fenntartható gazdaság felé történő átmenetnek a banki hitelügyleteket érintő egyes kihívásait Sári Attila, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának szenior ügyvédje foglalja össze. A Visa új NFT programot indít digitális művészeknek A Visa új, egyéves programot indít az NFT-k (non-fungible token) iránt érdeklődő alkotók számára, ezzel segítve a digitális művészeknek, zenészeknek, divattervezőknek és filmkészítőknek kiaknázni az új eszközben rejlő üzleti lehetőségeket. Kiderült, milyen biztosításokat kötnek a kkv-k Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből.
Október 8-án és 9-én tartották meg a 2021-es parlamenti választásokat Csehországban. A választások előtti hetekben a közvéleménykutatások még Andrej Babiš kormányfő pártjának, az ANO-nak az újbóli győzelmét vetítették előre, ám az utolsó pillanatban napvilágot látott Pandora-iratok offshore-botránya mindenki számítását keresztül húzta. A cseh választások másik kiemelkedő szereplője Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke, személye ugyanis meghatározó a kormányalakítási megbízás átadása miatt, ami a mostani helyzetben akár érdekes fordulatot is vehet. Életéről és munkásságáról a következőkben olvashatnak. Miloš Zeman élete Csehország köztársasági elnöke 1944. szeptember 28-án született Kolínban, az akkori Cseh-Morva Protektorátusban. A prágai tavasz idején, az 1960-as évek végén lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, de 1970-ben kizárták a Varsói Szerződés csehszlovák csatlakozásának elítélése miatt. A hírnevet 1989-ben megjelent műve, a Prognosztika és peresztrojka hozta meg, ami bírálta a szocialista gazdaságpolitikát.
A kormánykoalíciónak a képviselőházban többsége van, így az új költségvetés elfogadása nem ütközött akadályokba. A felsőház, a szenátus, a költségvetéssel nem foglalkozik. Az új költségvetés egy nappal a hivatalos közlönyben való megjelenés után lép életbe. Csehországnak eddig ideiglenes költségvetése volt: a költségvetésben meghatározott fejezetek intézményei, szervezeti minden hónapban megkapták a tavalyi költségvetésük tizenkettedét. A jelenlegi ellenzék élesen bírálta a költségvetés csökkentését. Andrej Babis volt miniszterelnök kijelentette, hogy a takarékossági intézkedések a lakosság és az ország kárára történnek, s ezért társadalomellenesek. Hasznos tudnivalók a 2021. évi szja-bevallásokkal kapcsolatban Már kevesebb, mint másfél hónap áll a magánszemélyek rendelkezésére, hogy az előző évben megszerzett jövedelmükkel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek eleget tegyenek, ugyanis a 2021. évre vonatkozó szja-bevallások benyújtásának határideje 2022. május 20. Eddig az időpontig van lehetőség az összevont adóalap után befizetett jövedelemadó 1+1%-ának felajánlására is, amely történhet elektronikusan vagy papír alapon, függetlenül a bevallás benyújtásának módjától.
A választási részvétel meghaladta a 65 százalékot.
Miloš Zeman hirtelen betegsége A választások után viszont nem sokkal az államfő felesége, Ivana Zemanová közleményt adott ki, amiből kiderült, hogy férje kórházi gyógykezelésnek vetette alá magát. A hirtelen betegeskedést azért övezi sok kérdés, mivel az államfőnek számos feladata lenne a választások után, többek között kormányalakítási megbízást kellene kiadnia záros határidőn belül – a választások után legkésőbb 30 nappal. A kérdés csak annyi, hogy a cseh államfő mikor és hogyan fog dönteni a megbízással kapcsolatban, hiszen minden lehetséges forgatókönyv érdekes narratívákat takar. Andrej Babiš a legtöbb mandátumot szerzett párt elnökeként ácsingózik a kormányalakítás lehetőségére, de a képviselőházban az ellenzéki pártok vannak többségben. Andrej Babiš lehetséges távozása vajon milyen hatással lesz a Visegrádi Négyek együttműködésére, illetve Csehország és az Európai Unió kapcsolatára? Valószínűleg ezekre a kérdésekre hamarosan válaszokat kapunk, hiszen Miloš Zeman november 8-ra hívta össze az októberi választások alapján összeállt új képviselőházat.
Még Václav Havel elnökségének idejéből való íratlan hagyomány, hogy az elnök előbb kormányalakítási tárgyalásokkal bíz meg valakit, csak ezt követően nevez ki új kormányfőt, akit konkrét kormányalakítással bíz meg. Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy először Andrej Babis kap kormányalakítási tárgyalásokra megbízatást. A negyedikként a képviselőházba került Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) 20 mandátummal rendelkezik, s vele az ANO mozgalom (72 mandátum) nem tud többségi kormányt alakítani. Babis többször is elmondta, hogy elsőként a Spolu koalíciót kívánja megszólítani, míg a kisebb jobboldali koalícióval nem akar tárgyalni. A sajtó szerint valószínűsíthető, hogy Babis megpróbálja a Spolu gerincét kitevő ODS-t megnyerni a kormányzati együttműködésre, az ODS vezetői ezt azonban határozottan kizárták. Andrej Babis politikai pozícióját gyengítette, hogy az új parlamentbe már nem jutott be a cseh baloldal két nagy hagyományú pártja: a Cseh Szociáldemokrata Párt, illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja.